Orosháza város Békés megyében. Az Orosházi kistérség központja.

Fekvése

Orosháza, Békés megye harmadik legnagyobb városa Békéscsaba és Gyula után. A Dél-Alföldön helyezkedik el, az úgynevezett "Viharsarok"-ban. Földrajzilag sík vidék,csak néhány halom található az északi területén. folyója nincs, tavai csak a város határában. Természetes úton született a Gyopárosi tó,amely a nevét adta a helyi gyógy és strandfürdőnek.

Története

Első lakói között a kutatók az ún. Körös-kultúra képviselőit tartják számon.
A korai vaskor ma is látható emléke a város délkeleti határán elterülő földvár, a Nagytatársánc.

Orosháza nevével legelőször egy 1466-ban keltezett oklevélben találkozhatunk.

A középkori falunév a régi magyar Oros személynév és az -a" birtokos személyraggal ellátott ház (otthon, lakhely) köznév összetétele. Maga az Oros személynév az "úr" köznév kicsinyítő képzős alakja - a település tehát első birtokosának nevét viseli. Eredetileg Zaránd megyéhez tartozott, annak 15. századi végleges megszüntetése után került Békés megyéhez.

Egy, a mohácsi csata előtti évben keltezett oklevél Orosházát mint egy Békés megyei uradalom központját említi.
A török uralom alatt a település ismét a pusztulás sorsára jutott

A helyi politikai élet aktivizálódását a kiegyezés hozta meg.
A csírázó agrárszocialista mozgalom országos visszhangot kiváltó szomorú eseménye volt 1891-ben az orosházi véres május elseje.

A Nagyvárad-Fiumei vasútvonal megépítése (1870) felgyorsította a község ...